“Bereczki Zoltán:
Én hogy szeressem őt, mondd?
Sorsom már az, mit ő mond.
Kell, hogy lásd a változást
Ez a néhány hét, érzem, átformált, 

Csak tudnám bár, hogy miért!

Szinetár Dóra:
Úgy lüktet benn a kérdés:
Túl sok tán ennyi érzés?
Férfi ő miért lenne más?!
S annyi férfi volt már énvelem
Ő mindnél többet ér, több bárkinél.

Együtt:
Úgy fognám át, 
Úgy sírnék már
Vágytól szomjas szám súgná nevét
Százszor is, hogy ő is érezze már
azt mi rám talált!

Várj, csak azt ne hidd, hogy tréfa ez!
Sz.D.:
Miért van így, tőle kérdezd!
B.Z.:
Nézz csak rá!
Sz.D.:
Ez volnék én.
Együtt:
A lány ki rég oly hűvös volt, 
Eltűnt, messze jár, vissza sem tér.

Vágy, lázas remény szédít és bánt
Ó, hogy rám talált
Sz.D.:
Lásd, ha ő szólna így rólam
B.Z.:
Nézne rám, s hívna lázban
Sz.D.:
Tán elvesznék, megriadnék
Együtt:
Egy szó, s fejem meghajtanám
Hisz bármit kérhet már,

Kívánom őt!
Úgy vágyom őt!
Mindig csak őt!“

Nyomj lent egy lájkot, ha kedveled  Bereczki Zoltán és Szinetár Dóra előadását.

Forrás: Szerelmeszene.hu