Milyen hatással van a gyermekre az otthon tapasztalt családi pénzkezelési minta? Számít-e felnőttkorban, hogy otthon hogyan szocializálódott e téren, vagyis a pénzkezelési családi minta továbbszáll szülőről gyerekre? Mikortól, mennyit, miért cserébe? Ezeket beszéljük meg Bach Szilviával, Tóth Melindával és Szinetár Dórával. Meglepetés férfi vendégünk megmutatja, mi a szerepe a családi gazdálkodásban a férfinak.
Minden szülő életében eljön az a pillanat, amikor el kell kezdenie azon gondolkodni, hogy a felcseperedő gyermekének hogyan és milyen formában adjon zsebpénzt. Vannak, akik azt vallják, hogy középiskolás kor előtt teljesen felesleges, vannak, akik már egészen kis gyermeküknek is adnak. Létezik olyan család, ahol házimunkáért vagy jó jegyekért jár csak zsebpénz és van, ahol természetes a heti költőpénz. Beleszóljunk-e abba, hogy mire költi a gyermek a pénzét? Van-e jó és rossz megoldás? Hogyan lesz jobb a gyerek pénzhez való hozzáállása?
Tóth Melinda pszichológust már gyermekkorában megismertették szülei a család anyagi helyzetével. Saját pácienseinek is azt tanácsolja, hogy a gyerek életkorának megfelelően kellene tudatnunk vele, hogy milyen helyzetben van a családunk, mit engedhetünk meg és mi az, amit nem. Zsebpénzt is adhatunk gyermekünknek, amit lehet, hogy először rosszul fog beosztani és elkölteni. Fokozatosan fogja megtanulni kezelni a zsebpénzét, ehhez persze a mi türelmünkre és segítségünkre is szüksége van.
A tudatos pénzkezelést meg kell tanítanunk
A pénzügyi szocializáció egy tanulási folyamat, amelyben a fiatalok elsajátítják a pénzzel kapcsolatos ismereteket, és a pénzkezelés módjait, valamint olyan készségeket és képességeket fejlesztenek ki, amelyek szükségesek a mindennapi pénzügyi gyakorlathoz. A szakértő szerint hat-hétéves kortól adhatunk zsebpénzt gyermekünknek. Kicsiknek heti összeget, amit még átlát a gyerek és be tud osztani, nagyobbaknak, kamaszoknak már a havi zsebpénz is kezelhető. Ne szabjuk túlságosan szűkre a zsebpénzt, hogy félre lehessen tenni belőle. A gyermeknek mindemellett úgy kell tudni mozognia saját környezetében, hogy ne érezze folyton szegényebbnek magát a másiknál. A kifizetésekkor ne legyünk túlzottan nagyvonalúak, hiszen a kis „tőketulajdonosnak” meg kell tanulni, hogyan ossza be pénzét.
Bach Szilvia színésznő, humorista szülei zseniálisan osztották be a pénzt, de őt soha nem engedték a közelébe, mert szétszórt volt világ életében. Ezért nem is tanulta meg a pénz kezelését, bár mostanában próbál egyre jobban odafigyelni erre a dologra. Tudja, hogy hogyan kellene jól gazdálkodni, de úgy érzi, képtelen azt megvalósítani.
Miért hasznos a zsebpénz?
Mert a gyermek megismerkedik a pénz értékével. Amikor megvásárol valamit, kialakul benne a becslés képessége, mi a sok, kevés, drága, olcsó. Megtanulja önállóan meghozni döntéseit. Mit is veszek? Szükségem van erre, vagy csak haszontalan cucc? Kialakul a rendszerező képessége: ha nem osztom be a pénzt, hamar elfogy.
Szinetár Dóra színésznő, énekesnő nagyon precíz nőnek tartja magát, aki hosszú ideje egyedül intézi saját és családja pénzügyeit. Érkező leveleit mind kibontja, úgy gondolja, a kellemetlen elintéznivalókon is jobb minél előbb túlesni. Mintát nem igazán látott otthon a pénz kezelésére és arra, hogyan lehet erről beszélni családon belül. Úgy gondolja, hogy egy párkapcsolatban nem lehet mérlegre tenni a két fél által a közösbe betett anyagiakat. Az a fontos, hogy mindkét fél a lehetőségeihez képest tegyen meg ugyanannyit a másikért, a családért.
A gyermekek egyre nagyobb arányban kapnak zsebpénzt szüleiktől: míg a 60 év fölöttiek 19%-a kapott zsebpénzt gyermekkorában, addig a 16-30 éveseknek már 67%-a kapott rendszeresen költőpénzt. Magyarországon a középiskolások legfontosabb pénzforrása a zsebpénz, az ajándékba kapott pénz, és a munkából származó pénz. Számszerű adat az Ipsos 2008-as felméréséből áll rendelkezésünkre: a 8-14 évesek havonta átlagosan 3300 forint zsebpénzt kaptak. Nőtt azoknak az aránya, akik a házimunkáért pénzt kapnak, valamint azoké is, akik már serdülő korukban munkát vállalnak.
Németh Kristóf színész, színházigazgató szerencsésnek tartja magát, mert édesapja már egész pici korában megtanította a pénzzel kapcsolatos alapfogalmakra. Arra, hogy a pénz egy eszköz, amit nagyon sokféleképpen lehet használni. Úgy gondolja, hogy - mivel a pénz a mai világunkban fontos szerepet tölt be - már az iskolában tanítani kellene a gyerekeknek azokat az alapismereteket, melyek befolyásolni fogják a mindennapi életüket. E mellett persze a legjobb példa a szülői minta, amit otthon lát gyermekünk a pénz kezeléséről, költéséről. Kristóf szerint a kisgyerekek sokkal többet tudnak a világról, mint gondolnánk.
Régi és új sikerek
Emlékszünk még Makk Marcira és az Iskolai Takarékbélyegekre, melyeket a 70-es, 80-as években vehettünk az iskolában és ragaszthattunk fel a Gyűjtőlapra, hogy azután beválthassuk zsebpénzre? Ennek mai, modern megtakarítási formája a TakarékMatrica Program mely a pénzügyi nevelés egyik eszköze lehet.
Az elmúlt évek különféle kutatási eredményei kedvezőtlen képet festenek a magyarok gazdasági öngondoskodó képességéről. 2007-ben a magyarok 73%-a megtakarítás nélkül volt, 2008-ban pedig a lakosság 50%-a negatívan viszonyult a pénzügyi témákhoz. A Családi Kasszasikerek elnevezésű Pénzügyi Öngondoskodás Program a magyar családok, háztartások alapvető pénzügyi ismereteit, gazdasági öngondoskodó képességét bővíti. E cél érdekében ingyenes oktatási anyagokat fejlesztettek ki és juttattak el a témakörrel foglalkozó szervezeteknek, közösségeknek, szakértőknek, sőt, weblapjukon keresztül akár közvetlenül a családoknak, magánszemélyeknek is! Hiszen nem lehet elég korán kezdeni...
AJÁNLOM AZ OLDALT
