A rendhagyó délutánon az elmúlt tíz év szereplői közül a színpadra lépett: Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Jenes Kitti, Dolhai Attila, Kocsis Dénes, Veréb Tamás, Kerényi Miklós Máté, Gömöri András Máté, Szabó Dávid, Brasch Bence, Náray Erika, Nádasi Veronika, Szabó P. Szilveszter, Karányi Péter, Földes Tamás, Pálfalvy Attila, Szomor György, Janza Kata, Füredi Nikolett, Prescsák Zita, Csengeri Ottília, Baranyai Annamária, Kapócs Zsóka, Németh Attila, György Rózsa Sándor, Imre Sebastian, Szentmártoni Norman, Homonnay Zsolt, Szerényi László, Kádár Szabolcs és Csuha Lajos. Kalocsai Zsuzsa és Mészáros Árpád Zsolt egyéb színházi elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a közönségtalálkozón csakúgy, mint Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán, akik videóüzenetben köszöntötték a közönséget. Így tett Duda Éva, a Rómeó és Júlia musical koreográfusa is. A január 24-i különleges jubileumi előadáson azonban velük is, sőt a musicalben valaha megfordult összes szereplővel és alkotóval találkozhatnak majd a nézők.

A Budapesti Operettszínház, január 24-én egy különleges előadással ünnepeli meg a Rómeó és Júlia magyarországi bemutatójának tíz éves évfordulóját. Előtte azonban az alkotók és a művészek rendhagyó közönségtalálkozóval lepték meg a rajongókat, akik a színészek és a darab rendezője, Kerényi Miklós Gábor által felidézett vicces és megható anekdoták, kulisszatitkok, színpadi bakik mellett a musical születésének furcsa történetét is megismerhették, személyesen a zeneszerzőtől, az Elfújta a szél című musicalt is jegyző Gérard Presgurvic -tól.

„Erre mondják a krimi írók, hogy feszültség volt a levegőben” – fogalmazott Homonnay Zsolt a közönségtalálkozó moderátora, az előadás egyik Parisa, visszaemlékezve a tíz évvel ezelőtti főpróba hétre és a bemutatóra. „Az azóta eltelt tíz évben a darabot Magyarországon több mint félmillióan látták. A Rómeó és Júlia című musical egy igazi sikertörténet, amely jókor, jó helyen született, és jó időben került a Budapesti Operettszínházba” –tette hozzá a Parist alakító színész.

A darab zeneszerzője Gérard Presgurvic pedig elmesélte hogyan is született a Rómeó és Júlia musical, és miért esett a választása egy olyan történetre, amelyet már számtalan formában, többek közt a West Side Story-ban musicalként is feldolgoztak.

„A Rómeó és Júliánál, csakúgy, mint az Elfújta a szél esetében, a feleségem ötlete volt, hogy készítsek belőlük musicalt” – árulta el a zeneszerző, és hozzátette, hogy 18 éves kora óta vágyott arra, hogy egy musicalt írjon. „Ez a műfaj nagyon nagy szabadságot ad a szerzőnek – rengeteg dallamot tud beleírni, a szimfonikus részektől egészen a popos ritmusokig, bármit kipróbálhat. Ezért nagyon szerettem volna ilyen formában elmesélni egy történetet” – fogalmazott a Presgurvic, aki ennek ellenére dalszerzőként futott be karriert, számos ismert énekes számára írt slágereket, de musical ötleteit rendre elutasították a különböző producerek.

„1998-ban már szép sikereket tudhattam magam mögött dalszerzőként, de már kissé öregnek éreztem magam ehhez a műfajhoz. Abban az évben mutatták be Franciaországban a Notre Dame című musicalt, ami hatalmas siker lett. Ezen felbuzdulva a színházi producerek újabb musicalek után kezdtek kutakodni - ugyanazok a producerek, akik néhány évvel ezelőtt elhajtottak a musical ötleteimmel, mondván, a közönség nem vevő erre a műfajra” –folytatta a történetet a zeneszerző, aki a Notre Dame sikerén felbuzdulva felkereste a legnevesebb francia producert, egy tv musical ötlettel. 

„Látszott rajta, hogy egyáltalán nem érdekli a dolog. Akkoriban a feleségem már egy hete arról beszélt, hogy ezzel a Rómeó és Júlia történettel kéne valamit kezdeni. Én viszont azon a véleményen voltam, hogy ez már régi, elcsépelt sztori, senki nem kíváncsi rá. Az érdektelen producer háta mögött azonban, akit éppen a tv-musicalemről próbáltam meggyőzni, pont egy Rómeó és Júlia plakát lógott. Ekkor egy hirtelen ötlettől vezérelve rákérdeztem, hogy mit szólna, ha a Rómeó és Júliából készülne musical. A producernek felcsillant a szeme, és megkérdezte, tudok-e mutatni belőle valami dalt. Azonnal, rávágtam, hogy persze! Természetesen egy dalom sem volt” - vallotta be Gérard Presgurvic, aki a producerrel való találkozót követően azonnal hazasietett és nekilátott a dalszerzésnek: először az erkély- jelenet, és a Szívből szeretni készült el, és innentől nem volt megállás, sorra készült a többi dal, és a Rómeó és Júlia elindult a siker útján.

A darabot azóta világszerte, Mexikótól Kínán át Nagy-Britanniáig nagy sikerrel játsszák, aminek okát a szerző nem is annyira a musical zenéjében látja, hanem Shakespeare klasszikus történetében, amit a világon mindenhol ismernek. Presgurvic hozzátette, nagyon büszke arra, hogy Magyarországon is kultelőadás lett a Rómeó és Júliából.

Homonnay Zsolt pedig kiemelte, hogy a magyarországi előadás sikerében jelentős szerepe van az Operettszínház igazgatójának, a darab rendezőjének, Kerényi Miklós Gábornak, „akinek köszönhetően ugyanolyan hőfokon és energiával játsszuk a darabot tíz éve” – fogalmazott.

„Annak idején láttuk a  francia előadásról készült a dvd-t  - nagy hatással volt ránk a zene, és éreztük a „kölcsönhatást” a zene és a történet között” – folytatta immár a Rómeó és Júlia magyarországi történetét KEROŸ.„A francia musical-játszás azonban kicsit eltér a magyartól – sanzonszerűbb, a szóló énekesek előadásara épül, míg a drámai események, a történet szálai kicsit háttérbe szorulnak. Ezt kellett nekünk egy olyan szerves előadássá átalakítani, ami a mi zenés színházunk komplex egységébe illeszkedik. Ezen kezdtünk el nagy izgalommal dolgozni: variáltunk a jelenetek sorrendjén, kicsit jobban visszahoztuk a shakespeare-i drámát” – emlékezett vissza a kezdetekre a direktor, aki több kulisszatitkot is elárult a musical magyar változatának születéséről. 

A téboly dal, például eredetileg Mercutio monológja volt, amiből a magyar alkotógárda Parisnak írt egy dalt. Paris szerepét azzal is felerősítették, hogy visszahelyezték a darabba a közte és Rómeó közt zajló párbajt. „Ez a jelenet hiányzott a musical francia változatából, mi belevittük. A dallamhoz pedig felhasználtuk az eredeti Mercutio, Tybalt és Rómeó-féle párbaj zenei motívumát” –avatott be a részletekbe a rendező.  „Számtalan ehhez hasonló változtatás után készen álltunk egy saját Rómeó és Júlia verzióval, Gérard Presgurvic pedig megérkezett Budapestre. Kétségek közt elé tettük a papírt, az általunk megálmodott változtatásokkal, és vártuk a reakciót. Gérard elmosolyodott, rám nézett, és lazán annyit mondott: őrült! – azután aláírta az engedélyt a Rómeó és Júlia magyar változatára. Ezt a dokumentumot azóta is őrzöm, otthon a vitrinben. Így született meg a Rómeó és Júlia című musical azon változata, amit azóta is játszunk”  - mesélte Kerényi Miklós Gábor.

Miután a zeneszerző áldását adta a magyar alkotói gárda változatára, intenzív próbafolyamat vette kezdetét, hogy 2004. január 24-én elindulhasson egy igazi sikerszéria. „Bár minden darab az örökkévalóságnak készül, azt, hogy a Rómeó és Júlia túllépi az 500 előadást és most tulajdonképpen a következő 10 évére készül - erre nem számítottunk.” – fogalmazott az Operettszínház direktora, a darab rendezője. A Rómeó és Júlia sikerét a Budapesti Operettszínházban egy különleges jubileumi előadással ünneplik meg. Január 24-én nem csak azokat a szereplőket láthatja a közönség a színpadon, akik a mostani Rómeó és Júlia előadásokban játszanak, hanem azokat is, akik tíz évvel ezelőtt, a bemutatón először szerepeltek a darabban.

Kodova Michaela, Színház.hu

2014.01.17.
Forrás: Szinhaz.hu