Törpilla-fanok, egyesüljetek!
 

Katy Perry lelkesen ropja Britney Spears slágerére a film végefőcímében. Mi ez, ha nem egy film- és zenetörténeti pillanat? És ez még akkor is igaz, ha Perry csak Törpillaként van jelen, hiszen eredetiben ő kölcsönzi a hangját Aprajafalva egyik legprominensebb lakójának, aki körül az új rész cselekménye forog. Kedvencünkről azt már tudhattuk, hogy annak idején Hókuszpók teremtette a törpök ellenében, de most arra is fény derül, hogy eredetileg barna haja volt, és a bőre sem volt hupikék, de Törpapa többek között szépészeti beavatkozással (!) varázsolta azzá, aminek ma mindannyian ismerjük. Törpillát a gonosz varázsló két komiszka (ugyanolyanok, mint a törpikék, csak nem hupikékek) segítségével elrabolja, és Párizsba viszi, ami nem maradhat mentőakció nélkül. Törpapa, Ügyi-fogyi, Duli-fuli és Törpojáca ruccan át a franciákhoz, ahol természetesen minden második jelenetben feltűnik az Eiffel-torony.

Hókuszpókért megérte!

Azon a sokkon, hogy törpikéink élő szereplős moziban játszanak, már az első rész kapcsán túlestem, így most arra próbáltam rájönni, milyen pluszt adhatnak egy ilyen filmhez az élő szereplők? A filmben kissé karót nyelt Neil Patrick Harris alapjáraton imádni való figura, de neki inkább a tévében megszokott vagány fickók állnak jól, nem pedig a visszafogottság, és ugyan a feleségével és a nevelőapjával kap egy saját történeti szálat teli nagy, Disney-kompatibilis bölcsességekkel, miattuk egyáltalán nem volt érdemes élő szereplőket erőltetni a törpikék jól ismert meseuniverzumába. Ám amikor Hókuszpók feltűnik, hirtelen minden indokolttá válik. Hank Azaria valósággal lubickol a szerepben, tőle még a leggyerekesebb esős-kelős poénok is mókásak, és szinte minden megmozdulása kincset ér. Amikor át akar öltözni, és a szekrényt kinyitva csupa egyforma, fekete zsákruha várja a fogasokon, azon az egész mozi hahotázott életkortól függetlenül. A második részre a digitális Sziamiaút is sikerült megszoknom, az pedig egyenesen zseniális húzás, hogy Hókuszpók bűvészként lép fel Párizsban, és a közönség imádja őt.

XXI. századi törpikék

A film próbál nagyon modern lenni, és ez olykor erőltetett (a leadben említett Törpbookon megszervezett szülinapi parti), máskor azonban kifejezetten vicces. Hókuszpók például varázspergamennek nevezi a tabletjét, és az is ötletes, hogy egy olyan YouTube-videónak köszönhetően válik sztárrá, amiben New York utcáin felemel a varázspálcájával egy őt leordító taxist. A filmben arra is figyelnek, hogy bár csak néhány törpöt emelnek főszereplővé, a többiek is kapjanak egy-egy rájuk jellemző pillanatot. Okoska okoskodik, Tréfi robbant... Ennek ellenére sajnos a digitális törpök kevésbé bájosak, mint rajzolt elődeik, és amikor őket mutatják, a néző szinte csak arra vár, hogy újra Hókuszpókot lássa.

Szigorúan kicsiknek!
 

A Hupikék törpikék 2. Hank Azaria frenetikus alakítását leszámítva meg sem próbál a felnőttekhez szólni. Faék egyszerűségű poénjai (puki a vízben, ember átváltoztatása kacsává...) bizonyos kor alatt tökéletesen működnek, ám felnőttként nézve azért az ember megereszt közben néhány ásítást. Persze egy Hupikék törpikék 2. című filmre nyilván nem magunk miatt megyünk, így ha a Britney Spears-számot el tudjuk felejteni a végén, akkor családi matinémozinak abszolút ajánlható ebben a nyári forróságban.