- Mettől –meddig tart a Musical –duett koncertsorozat, hány fellépést foglal magába?
- B.Z.: Úgy kell elképzelni, mint a színházalást: megyünk amikor hívnak és tart amíg igény van rá. Dórival már 6 éve járjuk az országot a Musical-duett keretében, de ilyen élőzenekaros produkcióban alig egy éve. Amikor az első lemezt felvettük, nem gondoltuk volna, hogy ekkora sikere lesz!

- Megvan egy ilyen koncertnél a munkamegosztás, ki miért felelős?
- B.Z.:Ő a női szólamot énekli én a férfit!( nevet)
- Sz.D.: Ilyenkor amikor koncert van , akkor már különösebben nincs ilyen feladat, jövünk és csináljuk, de mondjuk ha arra gondolok, hogy egy ilyen műsor összeáll, akkor a zenei kérdésben abszolút Zoli a felelős, én inkább a szövegírókkal szoktam küzdeni, jelmezeket próbálok beszerezni… Kb. fele-fele arányban megoszlik…
- B.Z.: De ebben sem hagyjuk egymást magára. Együtt kitaláljuk és megvalósítjuk.

- Milyen a közös munka? Hogy tudják a magánélettel összeegyeztetni?
- Sz.D.: Ez úgy van, ha nem szeretnénk együtt dolgozni és nem működne , akkor nem csinálnánk már 6 éve. Összeegyeztetni pedig ugyanolyan, mint más embereknek a munkájukkal. Nekünk annyival nehezebb, hogy amikor mi dolgozunk, akkor nincs óvoda vagy iskola, de vannak segítségeink, egy fantasztikus  bébiszitterünk és a nagyon kedves anyukáink.

- Hogy fogadják egymás kritikáit?
- B.Z.: Most már elég jól összecsiszolódtunk, tudjuk hogy kell hozzászólni a másikhoz, hogy befogadja. Például egy dalnál, ő tudja, hogy mik az én énekesi igényeim, én pedig, hogy neki milyen igényei vannak, tehát alapértékek már nem képezik vita tárgyát.

- A megasztárban egyetért férje véleményével, döntéseivel?
- Sz.D.: Mi nagyon hasonlóan gondolkodunk ezekről a dolgokról, én is kikérem a véleményét, mert az alapkérdésekben egyetértünk. Tehát én nagyon örülök, hogy ott ül és ez így alakult, mert az Operettszínházban is zenei vezető volt, és nem csak én , hanem a kollégák is mondták, hogy borzasztó jól tud instruálni, és felhívja a figyelmüket, hogy mikor csinálják jól. Kolléganőim is gyakran kérik őt , hogy segítsen.

- Ez egy teljesen új szerepkör a megasztárban, mint amit eddig megszokhattunk…
- B.Z.: A nyilvánosság számára nyílván  igen, az én életemben  azonban egyáltalán nem, így 35 év fölött 16 év színházi és és még több év zenei tapasztalattal úgy gondoltam, hogy elkezdem ezt az utat járni, magyarul tanítok (nevet). Teljesen amatőr módon , de elkezdtem átadogatni. Mert az utolsó lehetőség, hogy a hibát megállítsuk mi magunk vagyunk akik előadunk, mert a közönség akármennyire is szeretetteljes, ők a legkegyetlenebb kritikusok, mert nem mondják el miért nem tetszett, egyszerűen legközelebb nem mennek el, vagy nem veszik meg a dalaikat… Én ezért vagyok kritikusabb velük, de sosem lehúznak, hanem előre mutatnak, felhívom a figyelmet egy hibára, hogy elhagyhassuk.

- Milyen a kapcsolat Ön és a versenyzők között? Tartanak Öntől?
- B.Z.: Én imádom őket, hogy ők hogy vannak velem.. Igen kicsit tartanak, de ugyanakkor tisztelik, hogy a pillanatnyi népszerűtlenség árán is kegyetlenül megmondva, hogy egy hetünk van, ezalatt akkor lehet előrelépni ha megmondom egyenesen ezt és ezt ki kell javítani. Az embernek ezekkel szembe kell néznie hiszen ez egy ilyen verseny.

- Hogy éli meg egy-egy játékos kiesését?
- B.Z.: Az életben folyamatosan ilyen nehéz döntések vannak,  sosincs két  egyforma versenyző akik közül választani kell, csakhogy egy példát mondjak, ott van Mariah Carrey és Pavarotti  -hogy két jó és elég különböző stílust mondjak- ott vannak a lemezeik , de az embernek csak az egyikre van pénze, akkor mégis, hogy dönt? Egy ráérzés, egy szubjektív vélemény…  Az ember nem tévedhetetlen, de sok szempont van, lesz aki kilencediknek esik ki és lesz belőle valaki, a másiknak meg megadjuk az esélyt, hogy megismerjék. Például ott van Benji, egyedül Mester Tamás hitt benne, és ezen a héten szenzációsat énekelt! Szóval nem könnyű….

A linkért ahonnan a cikk származik köszönet Vad Virág-nak.