Ezo.tv
2009.11.26. 22:17
Szinetár Dóra – Bereczki Zoltán
Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán évekkel ezelőtt egy színdarab kapcsán találtak egymásra. nem szégyellik bevallani, ahhoz, hogy kapcsolatuk harmonikus maradjon, nem csak egymásra, hanem a Szem segítségére is szükségük van.
- Fáradtnak tűnnek…
Szinetár Dóra: - Nemrégiben fejeztük be a karácsonyi duett albumunk stúdiómunkáit, ami hatalmas feladat volt, mivel közel nyolcvan év legszebb karácsonyi dalai közül válogattuk össze azokat, amelyek végülis most egy CD-n lesznek hallhatóak. Már maga a munkafolyamat is érdekes volt, hiszen már júliusban a kertben, fürdőnadrágban ücsörögve azon törtük a fejünket, hogy melyek azok a dalok, amelyeket mi is szívesen hallgatnánk a kandalló mellett ezen a szép ünnepen.
- Ha már a karácsonynál tartunk, ha jól tudom, hónapokkal december 24-e előtt készülnek az ünnepre.
Bereczki Zoltán: - Ezt Dóri hozta magával a szülői házból. Valójában arról van szó, hogy amikor beköszönt a nyirkosabb, hűvösebb idő, az ember egyre jobban vágyik az otthon melegére, és arra a meghitt, „kuckós” hangulatra, amit ilyenkor a házba varázsolunk. Előkerülnek a nyáron ritkábban használt mécsesek, Dóri egy edénybe vizet tesz, majd fahéjat, szerecsendiót, szegfűszeget, ánizst, és szegfűszeggel tűzdelt narancsot dob bele. Az egészet fölteszi főni, párologtatni, így az egész lakást a „karácsonyi sütemény” illata járja át. Mindennek tulajdonképpen az a lényege, hogy az egész napi rohanásból hazaérve egy olyan otthonba lépjünk be, ahol megfeledkezhetünk a hétköznapok problémáiról. A ház, ahol élünk, két kéménnyel készült. Amikor fölfedeztük, hogy az egyik kémény a szoba közepén áll, azonnal tudtuk, hogy oda egy kicsi kandalló kerül. Hihetetlen hangulata tud lenni a háznak, amikor átjárja a fűszeres narancs illata, a kandallóban lobog a tűz, és közben kellemes zenét hallgatunk. Tulajdonképpen ezt a hangulatot szeretnénk átadni a Duett Karácsony című albummal is.
Sz. D.: - Nálunk a karácsony mindig egy vallástól független ünnep volt. Édesapám családja zsidó, engem a szüleim viszont már megkereszteltek, ennek ellenére a szüleimhez, és hozzánk is talán a buddhizmus áll a legközelebb, de legalábbis az a fajta nyitott, elfogadó keleti gondolkodás, ami a buddhizmus képvisel. Gyermekként sem és most sem tudnám elképzelni a karácsonyt karácsonyfa nélkül.
Folytatás az EZO Élet Magazin 10. számában!
|