Maxima
2007.08.04. 11:20
Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán
"Egy kis sírás volt az elején" Közös lemezt adtak ki, duetteket énekelnek férfi és nő kapcsolatáról, szerelemről, mesékről, elválásról. A dalok kiválasztásában természetesen Marci fiuk is segített.
- Népszerűek mostanában a házaspárok által közösen megjelentetett lemezek. Ti is így örökítettétek meg a szerelmeteket? Dóri: Voltak elvontabb ötleteink is, hogy mi kerüljön a lemezre, de aztán szerelmes dalok mellett döntöttünk, mert jobb, ha egységes a lemez hangulata. Zoltán: A hangszerelésben poposabb verziót választottunk, így az előadásokból kiemelve önálló számokká váltak a dalok. Egy halom cédét hallgattunk végig: Kasza Tibi barátunk ült az asztal egyik végén, a kisfiunk, Marci a másikon, Benda Gergő, a kiadótól velünk szemben. Ha valaki felnyögött, tudtuk, hogy az a dal nem annyira jó. Még most is eszembe jut Marci, ahogy elhelyezkedett a fotelben! Félig unta is a dolgot, de azért tízéves fejjel osztotta az észt, és jókat mondott!
- A munkát könnyítette vagy nehezítette, hogy az életben is egy pár vagytok? Zoltán: Ismerjük egymást, ezért könnyebb volt. És ez a lemez egy kicsit még közelebb hozott minket egymáshoz. Dóri: Ahogy együtt élni is egyre könnyebb. Bár az első évek lángolása néha alábbhagy, de folyamatosan „tanuljuk egymást", és mind a ketten dolgozunk a „problémán" – nevet.
- Zoli volt a lemez zenei rendezője is. Hogyan kezeltétek a főnök- beosztott viszonyt? Zoltán: Meg kell tanulnom, hogyan kell Dórit irányítani. Más kollégámat nem feltétlenül az érdekli, hogyan mondom… Dóri: De ők nem mentek hozzád feleségül… – mosolyog. Zoltán: Ez igaz! Egy olyan munkakapcsolatban, ami mögött szerelem áll, a negatív visszajelzés rombol. Úgy kellett mondanom, hogy a kritika is dicséret legyen, de mégis kiderüljön belőle, mit szeretnék. Talán csak egy-két sírás volt az elején.
- Valóban eljutottatok a könnyekig is? Dóri : Igénylem, ugyanakkor nehezen viselem Zoli véleményét. Ő „kihajtja" belőlem azt a pluszt, ami a sikerhez kell, de ez nem könnyű: állandóan harcolunk egymással. Ő igényes, én viszont, ha nem hajtanak, kevesebbel is beérem…
Folytatás a Maximában!
|